Tollaslabda szabályai

A játéktér
A háló és hálótartó oszlopok
A labda
Az ütő
Az érvényes játéktér felületek
A sorhÜzás
Az adogatás
A játék menete egyéni játékban
A játék menete páros játékban


A JÁTÉKTÉR

   A tollaslabdázás játéktere (a pálya) téglalap alakÜ terület, melynek befoglaló főméretei: 13,40 x 6,10 m. Az ábra szerinti vonalazás 40 mm vonalvastagsággal és fehér vagy a padló színétől elütő színnel kell hogy készüljön. A versenyszerA± tollaslabdázás ma már kizárólag fedett pályákon (teremben) folyik, szabadidősport céljára azonban létesíthető pálya szabadtéren is, ahol azonban ügyelni kell arra, hogy lehetőleg szélmentes helyen, sík területen készüljön.

 

A HÁLÓ ÉS A HÁLÓTARTÓ OSZLOPOK

   A tollaspabda pálya tartozéka a háló, a hálótartó oszlopokkal. A hálótartó oszlopoknak a pálya felezővonala és a páros pálya oldalvonalai találkozási pontjain kell állniuk. Az oszlopok hossza 1,55 m, anyaguk fa vagy fém, megfelelő szilárdságÜak ahhoz, hogy a hálót az előírt magasságban és feszességgel megtartsák.

   A háló sötét színA±, vékony fonalból egyenletes szemsA±rA±séggel, 15 - 20 mm szemnagysággal készül 760 mm szélességgel. felső szélén áthajtottan 75 mm széles fehér szalag, mely a feszítőkötelet is körbeveszi. A háló felső szélének a játéktér felületétől számítva a játéktér középvonala fölött 1,524 m az oldalvonalak fölött 1,55 m magasságban kell lennie.

   A sportkereskedelemben kapható hálók és hálótartó oszlopok fenti feltételeknek megfelelnek, az oszlop esetleges házilagos előállítása során pedig törekedni kell arra, hogy megfeleljenek.

 

 A LABDA

   A labda alapvetően kétféle kivitelA± lehet, vagy eredeti tollakból (16db) készül, vagy mA±anyagból. SÜlya legfeljebb 5,50 gramm lehet, mÜanyag labda esetében max. 10% eltéréssel, repülési tulajdonságaik azonban meg kell, hogy egyezzenek. Ennek ellenőrzése Ügy történhet, hogy a labdát az alapvonalról alsó tenyeres ütéssel, az oldalvonalakkal párhuzamosan megütve annak a tÜlsó alapvonal előtti 530 és 990 mm között kell talajt érnie (egyszerA±bben a páros hátsó adogatóvonal, plusz-minusz 23 cm).

 

AZ ÜTŐ

   A tollaslabda ütő méreteit a nemzetközi szabályok korlátozzák, ezeket a korlátokat az ütőt gyártó cégek pontosan ismerik és betartják, tehát a kereskedelmi forgalomba kerülő ütők általában megfelelnek a szabályoknak. Az ütő kiválasztásánál célszerA± tehát egyéb szempontokra figyelni, ilyenek a rugalmasság, a hÜrozás feszessége, stb.

 

ÉRVÉNYES JÁTÉKTÉR FELÜLETEK

   Egyes játékban adogatásnál az érvényes felület az elülső adogatóvonal, a megfelelő (jobb vagy bal) oldali belső oldalvonal, az alapvonal és a középvonal által határolt terület. Az adogató és fogadó játékos saját térfele érvényes felületének bármely pontján állva végezheti el az adogatást illetve a fogadást, azonban vonalra nem állhat.

   Egyes játékban, labdamenet közben az érvényes felület a háló, a belső oldalvonalak és az alapvonal által határolt terület.

   Páros játékban adogatásnál az érvényes felület az elülső adogatóvonal, a megfelelő (jobb vagy bal) oldali külső oldalvonal, a belső alapvonal (páros adogatóvonal), és a középvonal által határolt terület. Az adogató és fogadó játékos saját térfele érvényes felületének bármely pontján állva végezheti el az adogatást illetve a fogadást, azonban vonalra nem állhat. Az adogató és a fogadó partnere saját térfelének bármely pontján állhat, de elhelyezkedésével sem partnerét, sem az ellenfelet nem akadályozhatja a kilátásban.

   Páros játékban, labdamenet közben az érvényes felület a háló, a külső oldalvonalak és az alapvonal által határolt terület. Ezen belül a játékostársak tetszés szerinti sorrendben üthetik meg a labdát, azonban egy játékos nem érintheti kétszer egymás után a labdát, és a partnerek nem üthetnek kzvetlenül egymás után a labdába Ügy, hogy közben az ellenfél valamelyik játékosa ne érintette volna azt.

 

A SORSHÚZÁS

   A játék megkezdése előtt a szembenálló felek sorsolnak, és a választás jogát elnyerő játékos az első adogatás vagy az első fogadás vagy valamelyik térfél választása között dönthet. A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül választhat.

 

AZ ADOGATÁS

   A tollaslabda sportágban a játékindító ütést (adogatást) csak alsó megütéssel lehet teljesíteni Ügy, hogy a labda találati pontjának az adogató játékos derékmagassága alatt kell lennie, az ütő egyetlen pontja sem lehet magasabban, mint az ütőt tartó kéz legalacsonyaban levő része (egyértelmA±en "lógatott" helyzet), az adogató játékosnak a megfelelő adogatótéren belül, mindkét lábával a talajt érintve kell állnia (vonalra nem állhat) a labda megütése pillanatáig. A labdát a fejrészen kell megütni, az ütő nem érintheti a kosarat.

 

A JÁTÉK MENETE EGYES JÁTÉKBAN

   A játszmakezdő adogatást mindig a jobb oldali adogatóudvarból (térnegyedből) kell teljesíteni az átlósan szemben lévő, ugyancsak jobb oldali adogatóudvarba, ezt követően az adogató fél nulla és páros pontszámánál a jobb, páratlan pontszámnál a bal oldali adogatóudvarban történik az adogatós illetve a fogadás.

   Az adogatás megtörténte után a szemben álló játékosok felváltva ütik a labdát mindaddig, míg hiba nem történik, vagy a labda játékon kívül nem kerül.

   A tollaslabda sportágban csak az adogató fél nyerhet pontot, ha elveszíti a labdamenetet, az adogatós joga átszáll az ellenfélre az aktuális pontállás változása nélkül.

   Egy játszma a férfi egyes versenyszámban 15 pontig, női egyes versenyszámban 11 pontig tart, amennyiben nem kerül sor a játszma meghosszabbítására. Amennyiben férfi egyesben 13:13 vagy 14:14 eredmény áll elő, az adott pontszámot először elérő játékosnak jogában áll a játszma meghosszabbítását kérni. A lehetséges hosszabbítás 13:13 állásnál 5 pont; 14:14 állásnál 3 pont. Ha az arra jogosult játékos 13:13 állásnál nem kért hosszabbítást és előáll ugyanabban a játszmában a 14:14 pontállás, ismét megnyílik a hosszabbítás kérésének lehetősége a 14. pontot előbb elérő játékos előtt. Amennyiben a játszma során volt lehetőség hosszabbítás kérésére és az arra jogosult játékos nem élt a hosszabbítás jogával, a játszma a 15. pont elérésével (egy pont előnnyel is) véget ér. Ugyanígy hosszabbítás esetén az 5. (3.) pont elérésével a játszma véget ér.

   Női egyes versenyszámban a játszmahosszabbítás elvei azonosak a férfi egyesnél alkalmazottakkal, azonban 9:9 állásnál lehet 3 pont, 10:10 állásnál 2 pont hosszabbítást kérni.

   Aki egy játszmát megnyer, a következő játszmában, térfélcsere után adogatóként kezdi a játszmát. A tollaslabda sportágban általában két nyert (tehát legfeljebb három) játszmáig tartanak a mérkőzések.
   Amennyiben az első két játszmát nem ugyanaz a játékos nyeri meg, döntő játszmára kerül sor. A döntő játszma előtt öt perc pihenő illeti meg a versenyzőket, melytől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha arról mindketten lemondanak. A pihenő leteltével a döntő játszma Üjabb térfélcserével kezdődik, majd a játszma Üjabb térfélcserével kezdődik, majd a játszma közepén (féfi egyesben a 8., női egyesben a 6. pont először történő elérésekor) Üjabb térfélcserét kell végrehajtani.
   Amennyiben a térfélcserét nem hajtják végre a fenti pontállásnál, azonnal meg kell tenni, amikor a tévedés kiderül, azonban az addig elért pontok érvényben maradnak.


A JÁTÉK MENETE PÁROS JÁTÉKBAN

   A játszmakezdő adogatást a jobb oldali adogatóudvarból kell teljesíteni átlósan a szemben lévő térfél jobb oldali adogatóudvarába. Ha az adogató játékos megnyeri a labdamenetet, ugyanaz a játékos fogja a következő adogatást elvégezni, de a bal oldai adogatóudvarból. Amennyiben a játszmát kezdő adogató elveszíti a labdamenetet, az adogatás joga átszáll az ellenpár fogadáskor job oldalon állt tagjára, aki midnaddig adogat felváltva a jobb, majd a jobb oldali adogatóudvarból, amíg a pár nyeri a labdamenetet.
   Ha elvesztik a labdamenetet, az adogatás joga a partnerét illeti meg mindaddig, amíg nyerik a labdamenetet. Ezt követően Üjra az ellenpár kapja meg az adogatás jogát, ahol hasonló elvek alapján a páros mindkét tagja adogat.

   A játékosok elhelyezkedésére vonatkozó legfontosabb szabály a páros játékban, hogy a játszma kezdetén a jobb oldali adogatóudvarban álló (és ott adogató vagy fogadó) játékos minden nulla és páros saját pontszámnál a jobb oldali adogatóudvarban köteles elhelyezkedni, akár adogat a páros, akár fogad. ÉrtelemszerA±en páratlan saját pontszám esetén a pár felállása fordított.

   Valamennyi páros (férfi, női, vegyes) versenyszámban egy játszma 15 pontig tart, amennyiben nem kerül sor hosszabbításra. A játszma meghosszabbításának szabályai azonosak a férfi egyes versenyszámnál leírtakkal.



Kellemes kikapcsolódást kívánunk!